A régi népzenei forrástól egészen az éteri hangulatú festői zenékig ível Ménesi Gergely és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának műsora. Kodály Marosszéki táncok című zenekari műve talán az egyik legnagyobb merítés a népzenei hagyományokból. „Marosszék őrzött legtöbbet a régi népi zenéből” – utal rá maga Kodály is a partitúra elején. Kodály szellemisége és zsenialitása a kortárs komponistákat is alkotásra készteti. Fekete Gyula – a többek között Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző – Csellóversenyét a Bartók Plusz Operafesztivál nyitóhangversenyére komponálta. Választása azért esett éppen a csellóra, mert Kodály maga is csellista volt. A szólót a számos hazai és nemzetközi versenyen díjat nyert, Junior Príma Díjas Baranyai Barnabás játssza. Az éteri zenét a koncerten Debussy két mesterműve képviseli. A Mallarmé verse által ihletett Egy faun délutánja a zeneszerző egyik legismertebb műve, melynek gamelán zenéből merített, szokatlan, kromatikus jellegű kezdődallama azonnal megidézi az érzékek világát. A tenger című programzene az illatok, a morajok és a csendek harmóniáját tükrözi. A három érzékletes képből álló, a víz sokarcú világát ábrázoló szimfonikus költemény teszi teljessé az este hangulatát.