Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Amikor Schubert hozzáfogott 4. szimfóniájához, a tizenkilenc éves zeneszerző már túl volt jó néhány műfajteremtő dal, egyházzenei kompozíció és számos kamaradarab megírásán. Az ifjú komponista felfoghatatlan alkotói termékenysége egyedül Mozartéhoz hasonlítható. A c-moll szimfónia alcíme – „Tragikus” – magától Schuberttől származik, ám máig tisztázatlan, hogy valójában mire is szeretett volna e jelzővel utalni, ugyanis a mű alapkaraktere nélkülöz mindenféle tragikumot. A néhány évvel később írt Rosamunde című színházi kísérőzene nyitányában ugyancsak meghatározó színek kötődnek a c-moll hangnemhez: a darab borongós hangulatban indul, ám gyorsan kirobbanóan ujjongó, felszabadultan örömteli hangoknak adja át a helyet.