Vészterhes időkben, 1939 májusában, 75 évvel ezelőtt kezdte meg működését a Lengyel Intézet, amelynek létrehozására jó pár évvel korábban még Klebelsberg Kunó tett javaslatot. A történelem viharait sikerrel átvészelő, különféle formákban és neveken működő intézet 1994-ben kapta vissza eredeti nevét, amely átfogó tevekénységének tökéletesen megfelel. A két ország kulturális kapcsolatainak elmélyítéséért dolgozó intézet ünnepi hangversennyel emlékezik meg alapításának évfordulójáról. A koncerten a Katowicei Szymanowski Zeneakadémia szimfonikus zenekara fog közreműködni, azé az intézményé, ahol idén tavasszal a budapesti Zeneakadémia hallgatói tettek látogatást. A nyitó Dohnányi-darab szólistája Karasszon Eszter zeneakadémiai hallgató, Onczay Csaba növendéke lesz, míg Andzrej Panufnik zongoraversenyének magánszólamát a 2013-as brüsszeli Erzsébet-versenyen zongora kategóriában harmadik helyet elért Mateusz Borowiak játssza. Panufnik a 20. századi lengyel zene egyik legjelentősebb alakja, aki rengeteget tett hazája háború utáni zeneéletének helyreállításáért, mielőtt Angliába emigrált volna. Halála után, 1991-ben Solti György így írt róla: „fontos zeneszerző és elsőrangú karmester volt, a zeneművészet európai hagyományainak legkiválóbb bajnoka”. A koncert zárásaként elhangzó kompozíció az alig egy éve, nyolcvanegy éves korában elhunyt Wojciech Kilar nagyzenekari darabja. Kilar a lengyel avantgárd vezéralakja volt, de filmzeneszerzőként vált igazán ismertté, hiszen olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Andrzej Wajda, Francis Ford Coppola, vagy Roman Polanski.