Két dudás nem fér meg egy csárdában – tartja a mondás, amelynek alapvető igazságát persze olykor felülírja az élet, vagy éppen a zenetörténet. Beethoven hármasversenye, melyet legfontosabb és legtekintélyesebb növendékének, Rudolf főhercegnek komponált, három szólistát helyez a pódiumra, hogy aztán egymással való versengésükből a legcsodálatosabb harmónia bontakozzék ki. Ha másképp is, de ugyancsak a harmóniáról szól Prokofjev 5. szimfóniája. Az 1944-ben komponált mű, amelyet a normandiai partraszállás idején kezdett el írni, s amelynek bemutatójára a következő évben a szövetségesek győzelme előtt nem sokkal mutattak be, az optimizmus zenéje. Hogy szerzője Sztálin-díjat kapott érte, az mit sem von le rendkívüli zenei értékeiből. A Beethoven-mű három vezérszólamát a Liszt-díjas Szabadi Vilmos, a Kossuth-díjas Jandó Jenő (mindketten a Zeneakadémia tanárai), valamint a legifjabb csellistageneráció egyik kiemelkedő tehetsége, Szabó Ildikó fogja megszólaltatni.