Concerto Budapest A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Nem minden zenész hisz Istenben, de mindegyikük hisz Bachban - tartja a mondás, amelynek igazságát többen is igazolni fogják ezen a koncerten. Így például a szüntelenül kísérletező huszadik századi klasszikus, Luciano Berio, aki egyik utolsó, 2001-es munkájában 23 tagú zenekarra hangszerelte át A fúga művészete contrapunctus-sorozatának utolsó, gyakran elemzett darabját. S természetesen Bach előtt hódol a kétszeres Kossuth-díjas Ránki Dezső is, aki Keller Andrással és zenekarával együttműködve két billentyűs versenyművet is előad a program első felében: az a-moll hegedűversenyből lelkedzett g-moll koncertet és a vélhetően azóta elveszett oboa d'amore-versenyművön alapuló A-dúr zongoraversenyt. Ahogy Berio átirata, illetve A fúga művészete, úgy Bartók Concertója is az életmű utolsó szakaszát reprezentálja. 1944-ben maga a zeneszerző így jellemezte a Concertót: „A mű általános hangulata – a tréfás második tételtől eltekintve – fokozatos átmenetet képvisel az első tétel komolyságától és a harmadik gyászos siratóénekétől a zárótétel életigenléséig.”