Borbély László zongoraestje A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Különböző korszakokban írott variációkat állít egymás mellé Borbély László, aki repertoárját tekintve az egyik legnyitottabb szellemiségű Junior Prima díjas fiatal zongoraművész. Ez a műfaj mindig is a zeneszerzői alkotóerő és fantázia egyik fokmérője volt, hiszen a mesteri variációsorozat rendszerint végletesen egyszerű témát feldolgozva jut művészi magasságokba. Haydn melankolikus hangvételű remekműve gyakran hallható, ahogyan Mendelssohn egyszerre látványosan virtuóz és eszményi szépségű sorozata is a közönség egyik kedvence. Ezeket ellenpontozza Webern szigorú tizenkétfokúság szerint írt opusa, amelynek előadását összetettsége miatt a zongoraművészek csak egy szűk rétege vállalja. Más okok miatt ugyanez a helyzet Brahms majdnem félórás „zongoraszimfóniájával”, amelynek megszólaltatása komoly állóképességet, a grandiózus építmény időben történő fokozatos leleplezése pedig előadói nagyságot feltételez. A műsorban egy kuriózumot is hallhatunk, a harminc éve elhunyt katalán szerző, Federico Mompou egzotikus hangzású, szintén nagyszabású Chopin-variációit.