Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszéke A Zeneakadémia saját szervezésű programja

A Zeneakadémia 1875-ben nyílt meg a hallgatók előtt. Erkel igazgatói kinevezését csak 1875. szeptember 2-án postázták az elnök Lisztnek, és még aznap megszületett a rendelet is, hogy az oktatást az év október 1-jén meg kell kezdeni. Ez természetesen lehetetlen volt. A felvételi felhívás csak október 17-én jelent meg a Zenészeti Lapokban, így az intézményben a tényleges munka csak november 14-én indult el. A zongoraképzés az első szakok között szerepelt, amelyeket az iskola kínálni tudott, az orgona szak pedig 1882-től csatlakozott hozzá. A két nagy múltú képzési forma, amely számos kiváló művészt nevelt, sokáig egyeduralkodó volt a billentyűs hangszereken való játék terén, az utóbbi évtizedekben azonban olyan tanszéki csoportok is csatlakoztak hozzájuk, mint a hárfa, a harmonika, a cimbalom és a historikus előadó-művészi képzéshez elengedhetetlen csembaló, ezzel pedig a Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszéke a Zeneakadémia talán legváltozatosabb képzést nyújtó központjává vált.