J. Haydn: A teremtés

Joseph Haydn (1732–1809) pályájának egyik legnagyobb jelentőségű vállalkozása, A teremtés kései alkotás: a zeneszerző hatvanöt évesen, 1797-ben kezdte meg a kompozíciós munkát, és a következő esztendőben fejezte be a három részre tagolt, három szólistát, kórust és zenekart foglalkoztató, harmincnégy számból álló oratóriumot, amely a bécsi Burgtheaterben hangzott fel először 1799. március 19-én. A teremtés keletkezésének előzményei között fontos szerepet játszanak Haydn angliai utazásai (1791-92, 1794-95), amelyeknek során meghallgatta Händel több oratóriumát: egyrészt ezek élménye keltette fel érdeklődését egy nagyformátumú oratórium megalkotása iránt, másrészt ezek formálták gondolkodásmódját a kórus használatáról. A teremtés által közvetített világszemlélet a Felvilágosodás értékrendjének kifejezője. Alapgondolata: a kozmoszban rend uralkodik, a teremtmények sorsát egy mindenről gondoskodó, atyai hatalom irányítja. A műben meghatározó szerepet kap az ábrázoló szellem, amely Haydn számára seregnyi játékos hangfestő ötlet megvalósítására ad lehetőséget.