Concerto Budapest

Haydn első, csellóra komponált versenyműve nem sokkal azután keletkezett, hogy a zeneszerző az Esterházyakhoz szegődött. A C-dúr concerto mára a csellóművészek repertoárjának alapköve, de a kutatók sokáig csak Haydn sajátkezűleg vezetett műjegyzékéből tudtak a létezéséről: 1961-ben, a Prágai Nemzeti Múzeumban bukkantak rá szólamkottáira. A fiatal Haydn szívélyes barátságot ápolt fertődi zenekarának tagjaival, és gyakran komponált személyre szabott, mutatós szólókat a tehetségesebb muzsikusoknak. Ez a mű Joseph Weigl számára készült, aki remek szólista és megbízható continuójátékos volt. Az első tétel erőt és magabiztosságot áraszt, a lassú tétel pedig egy elbűvölő szépségű ária a szólóhangszer számára, amelyben az oboák és a kürtök némák maradnak. A finálé levegővételt sem engedő sodrása és káprázatos energiája virtuóz szólistát kíván – a kotta tele van gyors arpeggiókkal, skálafutamokkal és ismétlődő hangokkal –, az üde hangvétel a fiatal zeneszerző korán megmutatkozó zsenijéről tanúskodik.