Ménesi Gergely és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara A Zeneakadémia saját szervezésű programja

148 éve, 1875. november 14-én indult el az első tanév a Zeneakadémián 5 tanárral és 38 növendékkel. A jeles napról megemlékező hangversenyen nem véletlenül szerepel a 19. század két legjelentősebb magyar zeneszerzőjétől, az alapító elnök Liszttől és az igazgató Erkeltől egy-egy kompozíció, hiszen szellemi hagyatékukat mindmáig hordozza és viszi tovább az intézmény oktatók generációin keresztül. Közülük ezúttal a Lajtha-díjas Ménesi Gergely, a Liszt-díjas Farkas Gábor és a Magyar Bronz Érdemkereszttel kitüntetett Banda Ádám lép színpadra, akik a hallgatók képzésében ezzel a hangversennyel is részt vállalva adnak tovább egy szeletet ebből az örökségből. A koncert első felében megszólaló műveket éppen harminc év különbséggel mutatták be: a hagyományos, háromtételes formától eltérően teljesen egybekomponált A-dúr zongoraverseny 1857-ben Weimarban szólalt meg először (bár végső formáját csak négy évvel később nyerte el), a Szózat és a Himnusz motívumait felidéző Ünnepi nyitány pedig 1887-ben, a Nemzeti Színház fennállásának 50. évfordulójára készült. A szünet után rendhagyó módon nem szimfóniát, hanem egy újabb – eredetileg négytételesnek tervezett – versenyművet hallhatunk, melynek szintén van magyar vonatkozása: Brahms Joachim Józseffel mutatta be a darabot 1879. első napján. A német zeneszerző 15 éves volt, mikor először hallotta játszani a magyar hegedűművészt, később pedig életre szóló barátságot kötött vele.