Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Beethoven és Kodály: mi a közös bennük? A spontán kínálkozó válasz: vélhetően mindketten december 16-án születtek. Vélhetően, mert Kodály valóban akkor látta meg a napvilágot, Beethovent pedig 17-én keresztelték meg. Fontosabb, hogy mindkettejük művészetének középpontjában az erkölcsi tartás áll. Szakmai adalék, hogy mindketten a zenetörténet nagy variációalkotó mesterei közül valók. Ezen a koncerten is hallunk változatokat – Kodálytól, egy Beethoven-zongoraverseny és egy liturgikus mű által közrefogva. A kiváló japán zongoraművésznő és az élvonalbeli magyar énekesgárda partnere a magyar karmester társadalom egyik legjobbja. Az 1809-ben keletkezett Esz-dúr koncert Beethoven ötödik – utolsó –, legnagyobb szabású zongoraversenye, amelynek alaphangulatát méltóság és pompa határozza meg. Kodály színgazdag variációsorozata, a Fölszállott a páva 1939-ben keletkezett az Amszterdami Concertgebouw Zenekarának megrendelésére: ebben a „külföld számára írt” alkotásban a zeneszerző azt kívánta megmutatni, hogy a magyar népzene ősi, pentaton dallama is természetes módon töltheti ki egy nyugati típusú variációs forma kereteit. A Budavári Te Deum (1936) a katolicizmusát mélyen megélő Kodály őszinte vallásosságának egyik legszebb dokumentuma. Az 1963-ban született Ikuyo Nakamichi világszerte koncertező zongoraművésznő, az 1986-os Genfi Nemzetközi Zenei Verseny nagydíjasa, az NFZ visszatérő vendége. Kriszta Kinga, Mester Viktória, Horváth István és Kálmándy Mihály sokoldalú énekesek, akik az operaműfaj és az oratorikus repertoár területén egyaránt otthonosan mozognak. Kovács János a legnagyobb tudású és tapasztalatú hazai karmesterek egyike, akik külföldön is jelentős sikereket arat.