kamara.hu/3 A Zeneakadémia saját szervezésű programja

A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja – melynek művészeti vezetői Simon Izabella és Várjon Dénes, fellépői pedig a nemzetközi és a hazai zenei élet legjobbjai – minden alkalommal egy-egy irodalmi művet állít a középpontba, a zenei programok pedig több szálon kapcsolódnak a könyvhöz. Ezúttal Virginia Woolf Saját szoba című esszékötete adja a szerkesztés alapját. Woolf könyve a női alkotók önállóságáról, függetlenségéről szól, ennek megfelelően kapnak hangsúlyt a hölgyek a felhangzó darabok szerzői és előadói között is. A harmadik, angol tematikájú koncerten Rebecca Clarke lesz az egyik központi alak. A Woolfnál csak pár évvel fiatalabb Clarke a nemzetközi zenei színtéren elsősorban brácsaművészként vált ismertté, mai ismereteink szerint ő volt az első női zenész hivatásos szimfonikus zenekarban, de a kamaramuzsikálásban is úttörőnek számított kizárólag nőkből álló zongorás kvartettjével. Clarke kompozíciói az 1920-as években, míg a két kortárs, Edward Elgar és Frank Bridge egy-egy műve az azt megelőző évtizedben keletkeztek. Haydn angol canzonettái a szigetországban tett látogatásainak nyomát őrzik, legtöbbjükben Anne Hunter költőnő verseit használta fel a szerző, de találhatunk köztük Shakespeare-megzenésítést is.