2020. február 13. 19.30-22.00
Nagyterem
Bach szólóban
Fejérvári Zoltán A Zeneakadémia saját szervezésű programja
J. S. Bach: 1. (d-moll) francia szvit, BWV 812
J. S. Bach: 2. (c-moll) francia szvit, BWV 813
J. S. Bach: 3. (h-moll) francia szvit, BWV 814
SZÜNET
J. S. Bach: 4. (Esz-dúr) francia szvit, BWV 815
J. S. Bach: 5. (G-dúr) francia szvit, BWV 816
J. S. Bach: 6. (E-dúr) francia szvit, BWV 817
J. S. Bach: 2. (c-moll) francia szvit, BWV 813
J. S. Bach: 3. (h-moll) francia szvit, BWV 814
SZÜNET
J. S. Bach: 4. (Esz-dúr) francia szvit, BWV 815
J. S. Bach: 5. (G-dúr) francia szvit, BWV 816
J. S. Bach: 6. (E-dúr) francia szvit, BWV 817
Fejérvári Zoltán (zongora)
A szvit a barokk zene „szórakoztató” műfaja volt. Rövid, egyszerű szerkezetű tánctételekből állt, melyeket a zeneszerzők úgy rendeztek el egymás után, hogy a lassú és gyors tempójú, illetve a páros és páratlan lüktetésű tánctípusok változatos sorrendben kövessék egymást, ily módon képezve összetartozó ciklust. E hangszeres műfaj a 16. század elején bukkant fel az európai zenetörténetben, betetőzése pedig éppen Johann Sebastian Bach munkásságának idejére esik, akinek életművében a szvit-műfaj csaknem kizárólag egyetlen alkotóperiódusához, pályafutása egyedüli világi hivatalához, a Köthenben udvari karmesterként eltöltött hat évhez (1719–1723) kapcsolódik. A Francia szvitek néven ismertté vált sorozatot Bach valószínűleg második felesége, Anna Magdalena számára komponálta. A ciklus elnevezése nem a szerzőtől származik és erősen megtévesztő: a Francia szvitekben ugyanis nem csak gall eredetű táncok szerepelnek, és Bach nem csak francia mintákat követ a hat darabból álló egyedülálló sorozatban, amelyet ezen az estén a fiatal zongoraművész, Fejérvári Zoltán előadásában hallhatunk a Nagyteremben.
Rendező:
Zeneakadémia Koncertközpont
Jegyár:
3 900, 4 900, 5 900, 6 900 Ft