kamara.hu/6 – Éjfél A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Éjfél… Valaminek az elmúlása, de valami új kezdete is. Az éjszaka legsötétebb pontja, de a hajnal hírnöke. Egy pillanat, egy életérzés, amely talán a legjobban rokonítható az Utas és holdvilág különös halálfilozófiájával. A halál mint egyfajta megkönnyebbülés jelenik meg Szerb Antal regényében, mégis egy öngyilkosságtól való visszavonulást követő felszabadulás zárja a cselekményt. Új kezdet – itt, vagy a túlvilágon. Nem egyszerű téma, de a kamara.hu zárókoncertje kísérletet tesz rá, hogy zenei megfelelőket kínáljon e kényes kérdésekre. Schubert válaszát vagy Brahmsét, aki a „szabadon, de boldogan” zenei mottójával zárja borús hangulatú trióját. Vagy épp Hugo Wolfét, aki dalaiban többször is utal az éjszakára és a magányra. A koncertet és a fesztivált pedig Dvořák zárja, aki édesanyja halála után írt, s ezért igen tragikus hangvételű triója végén felülemelkedik fájdalmain, hogy végül magát és szerettei emlékét is felemelje. 18 órától az I. Előadóteremben Mona Dániel zenetörténész tart bevezető előadást a koncerthez kapcsolódóan.