Egy szimfónia, melynek kéziratát az UNESCO – többek között James Cook 1768-71-ben vezetett hajózási naplójával és az Osztrák Nemzeti Könyvtár 180 000 tételből álló papiruszgyűjteményével együtt – 2001-ben a világörökség részévé nyilvánította; egy operanyitány, mely az elmúlt száz évben gyakorta a darab második felvonásának közzenéjeként szólal meg és – Szabolcsi Bence szerint – „tökéletesebben mintázza meg és mondja el az opera mondanivalóját, mint maga az opera”. Nagy jelentőségű, önmagukon messze túlmutató darabok, melyek tökéletességükkel és problematikusságukkal alapvetően hatottak a következő kétszáz év zenei gondolkodására. Hatalmas kérdőjelek, melyek tökéletesen illenek egy Beethoven zenéjének szentelt ciklus végére.