Az út eleje – Az út vége • 4.2 A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Hogy egy korai és kései mű között mekkora stiláris távolságot érzünk, az korról korra változhat. A 20. századi mestereknél viszont legtöbbször mégiscsak az az általános tapasztalat, hogy egy ifjúkori zsenge és egy érett kompozíció között semmilyen kapcsolatot nem lehet felfedezni. Ligeti György főiskolai stílusgyakorlatai – mint amilyen például az 1947-es Két capriccio – és érett korszakának bármelyik darabja között például még a szakemberek is csak fáradságos módon képesek párhuzamokra találni. Különös érzés belegondolni, hogy Richard Strauss és Ligeti György a szó legszorosabb értelmében is kortársak voltak. Amikor Ligeti épp akadémiai vizsgadarabjait írta, Strauss utolsó zenekari darabján, a Duett-concertinón dolgozott. A koncerten e kései kompozíció mellett egy másik időskori mű részlete is elhangzik: Strauss utolsó operájának, a Capricciónak az előjátéka.