Concerto Budapest A Zeneakadémia saját szervezésű programja

„Bizonyosan ő a múlt nagy orosz zongorista tradíciójának igazi örököse” – jellemezte néhány éve a nagy tekintélyű Gramophone magazin Borisz Berezovszkijt, aki immár visszajáró vendégművésze a Concerto Budapest koncertjeinek. A moszkvai születésű, világhírű pianista most tovább mélyíti együttműködését az együttessel, hiszen ezúttal a vezénylés feladatát is magára vállalja azon a merész összeállítású hangversenyen, amelyen nem kevesebb, mint három zongoraverseny hangzik majd fel Berezovszkij szólójával. Szinte pontosan egy évszázadot fog át a program, hiszen Brahms első zongoraversenye 1858-ban, Sosztakovics koncertzáró műve pedig 1957-ben készült el. Brahms eredetileg kétzongorás szonátának, később szimfóniának tervezte d-moll kompozícióját, a végeredmény mégis zongoraverseny lett. Az alig húszéves Prokofjev az 1910-es évek elején nem tusakodott ennyit: „Az 1. zongoraverseny volt talán az első többé-kevésbé érett alkotásom, mind koncepció, mind kivitel szempontjából” – fogalmazott visszaemlékezéseiben. Sosztakovics Maxim fia 19. születésnapjára komponálta F-dúr versenyművét, amely derűsen „könnyűkezű”, de mégis virtuózt igénylő alkotás.