A Bartók Konzi Szimfonikus Zenekara és Fúvószenekara A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Vezényelni mindig a partitúrával a fejben kell, és nem fejjel a partitúrában” – mondta állítólag egyszer Hans von Bülow, a 19. század egyik leghíresebb, legeredményesebb és legkegyetlenebb karmestere. Persze szarkazmus és maximalizmus dolgában fiatalabb kollégái sem feltétlenül maradtak el tőle: többek között a Bécsi Filharmonikusokat éveken át irányító Gustav Mahlerre is igen gyakran panaszkodtak a zenekar zenészei nemcsak stílusa, de rendkívül magas elvárásai miatt is. Ha a verbális kíméletlenség nem is tartozik elválaszthatatlanul a dirigensi hivatáshoz, abban mindenképpen igaza volt e két nagy formátumú művésznek, hogy kivételes minőségű zenekari produkciók csak kitartó műhelymunka, karmester és zenekari tagok koncentrált együttműködése révén születhetnek, az ehhez szükséges, különösen összetett zenei figyelem elsajátítását pedig nem lehet elég korán elkezdeni. A mostani koncert arról az alapos képzésről ad számot egy gondosan kiegyensúlyozott, részben klasszikus, részben az oktatás igényeihez igazított műsor révén, amelyben a Bartók Konzi Szimfonikus Zenekarának tagjai részesülnek hétről hétre.