Budapesti Fesztiválzenekar A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Három korszak, három műfaj. Változatos műsorral debütál Fischer Iván fiatal karmestereket bemutató sorozatában az ausztrál Vladimir Fanshil, a BFZ zeneigazgatójának egyik asszisztense. A koncert nyitányaképpen egy olyan gyöngyszem hangzik el, ami a magyar koncerttermekben ritkaságnak számít: Mihail Glinka 1839-ben zongorára és négy kézre komponált, majd 1856-ban meghangszerelt, a nagy bálok hangulatát idéző h-moll Keringő-fantáziája. „Concertone di Wolfgango Amadeo Mozart” – ez áll Mozart 190-es Köchel-jegyzékszámú művének kéziratán. A concertone „nagy concertót” jelent, átmenet a darab keletkezésének idején már divatjamúlt concerto grosso és a sinfonia concertante között. A darab két hegedűre íródott, Mozart azonban az oboának és a csellónak is hálás megszólalási lehetőséget biztosít benne. A 7. szimfónia Prokofjev utolsó befejezett zenekari műve. Bőségesen áradó dallamvilág, egyszerűség, áttetszőség jellemzi. A pályatárs Sosztakovics meleg szavakkal méltatta Prokofjev hattyúdalát.