A teremtés A Zeneakadémia saját szervezésű programja

„Itt a könyv, kezdje az elején!” Állítólag ezekkel a szavakkal adta Haydn kezébe a Bibliát egy londoni ismerős, amikor megtudta, a komponista oratóriumot szeretne alkotni a nagy Händel-művek mintájára, s ehhez megfelelő librettót keres. Haydn pedig valóban az elején kezdte, Mózes első könyvének első sorainál, a világ teremtésénél. A zenekari bevezető, az ős-káosz zenei képe már-már az atonalitás határait feszegeti, amelyet egy óriási C-dúr akkord old fel fényességgel árasztva el a koncerttermet. Az első rész a negyedik napig meséli el a teremtéstörténetet, amely alatt olyan természeti jelenségek születnek, mint a felhők, vizek, zöldellő rétek vagy az égitestek. A második rész az ötödik és hatodik nap eseményeit mondja el, vagyis a madarak, vízi lények, majd a szárazföldi állatok és az ember teremtését. Az első ember megjelenését rövid recitativo utáni C-dúr ária adja tudtunkra, majd minden korábbinál nagyobb szabású hálaadásra egyesülnek kórustagok és szólisták. A teremtés bibliai története itt véget ér, Haydn Teremtése azonban még folytatódik egy, az előző kettőnél rövidebb szakasszal, amely az első emberpár, Ádám és Éva paradicsomi boldogságát hivatott a zene eszközeivel megjeleníteni.