A régizene-játék meghatározó egyénisége, Vashegyi György igen ritkán vezényel 20. századi zenét, kortárs ősbemutatót pedig csak egészen kivételes alkalmakkor – igaz, akkor olyan nagyszabású darabokat, mint Gyöngyösi Levente operáját vagy kórusműveit. Ezúttal a nagyszerű Várdai Istvánnal közösen a 2013-ban Kossuth-díjjal kitüntetett Dubrovay László Csellóversenyének premierjére vállalkozik. Francis Poulenc zenéje egészen mostanáig nem szerepelt Vashegyi – több mint száz zeneszerzőt felvonultató – repertoárján. A 20. század egyik legszebb egyházzenei kompozíciójáról egy rutinos együttes élén alakíthatja ki saját olvasatát, hiszen a Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus az elmúlt években már több alkalommal is megszólaltatta ezt a nagyszerű, rendkívül személyes hangvételű és misztikus hatású darabot. A hangverseny „nyitányaként” felcsendülő fiatalkori Bartók-darab (Kép portré) hegedűversenyként fogalmazott nyitótételében a zenekar koncertmestere, Dóczi Áron lesz a szólista. A közelmúltban elsősorban kamarazenészként hívta fel magára a figyelmet, a barokktól a kortárs zenéig sok-sok izgalmas produkcióban vett már részt. Kurtág György egyik darabjában például „ tündérien testetlen előadásával” ragadta meg egy kritikus figyelmét. Erre a tündérien testetlen hangra lesz majd szüksége a Bartók-tétel megszólaltatásakor is.