Jótékonyan kavarta fel a késő Kádár-kor kulturális állóvizét az 1979-ben muzsikusokból és zeneszerzőkből alakult 180-as Csoport. Az együttes, amely egyetemi klubokban éppúgy nagy sikert aratott, mint nemzetközi fesztiválokon, az amerikai eredetű úgynevezett minimálzene, vagyis a Steve Reich és Philipp Glass nevével fémjelzett zenei stílus hazai zászlóshajójaként funkcionált. Hasonlóan a fősodortól eltérő valamennyi korabeli művészi jelenséghez, a 180-as Csoport működésének is volt persze ellenkulturális, vagyis politikai vetülete, de legalább ilyen fontos volt, hogy az együttes egy addig ismeretlen zenei világot honosított meg és tett népszerűvé Magyarországon. 1990-ben nemcsak a rendszer omlott össze, de a 180-as Csoport tagjai is szétszéledtek, maguk után hagyva három nagyszerű lemezt és azokat a szellemi magokat, amelyekből a minimalizmus ezredforduló körüli hazai sikere kisarjadt. A koncerten mindhárom lemez anyagából játszanak a legendás zenekar előtt tisztelgő előadók: megszólalnak a csoport tagjainak kompozíciói, és az amerikai Frederic Rzewski két alapműve, az első lemezen szereplő, erősen politikai töltetű Coming Together és Attica.