A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.

Liszt Augusz Antalnak
Magyar Kincsek Ünnepe/A Concerto Budapest egész napos koncertsorozata

2022. október 8. 15.00-22.00

Nagyterem

Magyar Kincsek Ünnepe/A Concerto Budapest egész napos koncertsorozata

A holnap csillagai/Muzsikás/Liszt és Bartók

15.00: A holnap csillagai

 

Bartók: 1. rapszódia, BB 94b

Dubrovay László: Magyar rapszódia klarinétra és zenekarra

Hubay: Carmen-fantázia, op. 3/3

Liszt: Magyar fantázia

Kelemen Gáspár, Teo Gertler (hegedű), Lugosi Dániel Ali (klarinét), Boros Mihály (zongora)

Concerto Budapest

Vezényel: Keller András

Bő másfél évszázadon ível át a holnap csillagait, a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató műsor ifjú felfedezettjeit középpontba állító koncert programja, amelynek legkorábban komponált (Liszt-) műve az 1850-es évek első felében keletkezett, a műsor legfiatalabb száma pedig 2006-ból való. Ez utóbbi, Lugosi Dániel Alit főszerephez juttató mű Dubrovay László klarinétra és zenekarra szerzett Magyar rapszódiája, amely annak idején a Mahler-ünnep felkérésére és alkalmára született. A hangverseny programján szerepel egy másik rapszódia is: Bartók Béla 1928-as, Szigeti Józsefnek ajánlott 1. rapszódiája, amely most Kelemen Gáspár előadásában hangzik el. A szívünknek oly kedves, parádés Magyar fantázia megszólaltatásában Boros Mihály vállal oroszlánrészt. A műsorban elhangzik egy másik bravúros fantázia is a XIX. századból: a meghatározó zenepedagógus, hegedűművész, Hubay Jenő első nagy zeneszerzői sikerét 1876-ban Bizet népszerű operájának témáira épülő Carmen-fantáziájával aratta, melynek előadásában Teo Gertler tesz tanúbizonyságot kivételes tehetségéről.

 

JEGYVÁSÁRLÁS

 

17.00: Muzsikás

 

Kacsó Hanga – Szabó Dani duó, Petrás Mária (ének), Balogh Kálmán (cimbalom)

Muzsikás Együttes

Ha a magyar zenei kincseket ünnepeljük, aligha lehet autentikusabbat találni a népzenénél, a bartóki tiszta forrásnál, és a műfaj hazánkban az egyik legnépszerűbb, külföldön legismertebb képviselőinél, az 1973-ban alakult Muzsikás együttesnél. A magyarországi népzenei megújulásban úttörő szerepet játszó formáció együttműködése több évre tekint vissza a Concerto Budapest zenekarral és Keller Andrással.

A Magyar Kincsek Ünnepén a magyar népzenei hagyományt idézik meg számos területről Szlovéniától és a Dunántúltól kezdve, az Alföldön és Erdélyen át, Gyimesen keresztül egészen Moldváig. Koncertjükön két világszerte ismert és elismert, rendszeres alkotótársuk lép velük pódiumra. A Magyar Örökség- és Prima Primissima-díjas énekes, Petrás Mária gyermekkorában sajátította el az akkor még élő csángó hagyományt. Ezt a népi kultúrát közvetíti hitelesen, adja vissza a legapróbb részletekig. A Prima Primissima-díjjal is elismert cimbalomművész, Balogh Kálmán a hetvenes évektől tanulmányozza a falusi cimbalmos játékot. Tevékenyen részt vett a hazai revival cimbalmozás kialakításában, a falusi hagyomány városi népszerűsítésében és oktatásában. Közös előadásuk igazi kuriózumnak ígérkezik, a magyar zene legtermészetesebb hagyományait idézi a Magyar Kincsek Ünnepén.

 

JEGYVÁSÁRLÁS

 

19.30: Liszt és Bartók

 

Liszt: h-moll szonáta

SZÜNET

Bartók: A kékszakállú herceg vára, BB 62

Vörös Szilvia (szoprán), Bretz Gábor (basszbariton), Várjon Dénes (zongora)

Concerto Budapest

Vezényel: Keller András

A magyar zene két emblematikus óriása, Liszt Ferenc és Bartók Béla meghatározó darabjai alkotják a Magyar Kincsek Ünnepén a zárókoncert műsorát. Az egyetlen hangszerre, szólózongorára komponált h-moll szonátában, melyet ezen az estén a Concerto Budapesttel rendszeresen fellépő Várjon Dénes szólaltat meg, a XIX. század ünnepelt zongoravirtuóza, a pályája csúcsán álló Liszt Ferenc megkísérelte összegezni mind a nagy műfaji előképeket, mind a saját előadóművészi gyakorlatából származó tapasztalatokat egyetlen nagyszabású műben. A négy, szünet nélkül játszott tétel alkotta rendhagyó forma több meglévő formaelvet hasznosít egyidejűleg, s felfogható variációk egyfajta sorozatának éppúgy, mint egyetlen szonátaformájú tételnek. A hangverseny második részében elhangzó A kékszakállú herceg vára ugyancsak megszakítás nélkül vezet minket végig Judit és a címszereplő történetén. Bartók Béla 1911-ben fejezte be egyetlen operáját Balázs Béla szövegkönyve alapján, ám csak 1918-ban mutatták be a budapesti Operaházban. Keller András vezényletével, két világjáró operaénekesünk, Bretz Gábor és Vörös Szilvia főszereplésével elevenedik meg koncertszerű keretek között, mégis átélhetően férfi és nő örök drámája, a hét kulcs és a hét ajtó misztikus rejtélye.

 

JEGYVÁSÁRLÁS