Az a feladatunk, hogy valódi tehetségeket formáljunk, akikben megvan a mesterré váláshoz szükséges képesség, s ne foglalkozzunk a tehetségtelen középszerrel.

Liszt Giovanni Sgambatinak
Zenetörténetek Közép-Európából – könyvbemutató

2024. március 8. 18.00-20.00

Solti terem

Zenetörténetek Közép-Európából – könyvbemutató A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Tanulmányok a Zenetudományi Tanszék vonzásköréből

A pécsi Kronosz Könyvkiadónál megjelent kötetről a szerkesztők,

FAZEKAS GERGELY, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének habilitált egyetemi docense,
PÉTERI LÓRÁNT, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára,
VIKÁRIUS LÁSZLÓ, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének egyetemi tanára,

valamint a szerkesztők munkatársa,

BELINSZKY ANNA, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének tudományos munkatársa és
CSOBÓ PÉTER GYÖRGY, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa

beszélgetnek.

 

Fazekas Gergely, Péteri Lóránt, Belinszky Anna és Csobó Péter György a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékén működő KÖZÉP-EURÓPAI ZENETÖRTÉNETI KUTATÓCSOPORT tagjai.

 

A könyvbemutatón elhangzik:

Bartók: Falun, BB 87a – 4. Ukoliebavka (Bölcsődal)
Bartók: Falun, BB 87a – 5. Tanec mládencov (Legénytánc)

 

Közreműködik:

MÓROCZ VIRÁG (ének), MA II. éves oratórium- és dalének szakos hallgató
SZABÓ FERENC JÁNOS (zongora), az Ének Tanszék habilitált egyetemi docense

 

„Abból indulok ki, hogy az, amit Közép-Európának neveznek, létezik.” A Nobel-díjas lengyel író, Czesław Miłosz fogalmazott így egy 1986-os előadásában, és ez tekinthető a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékén működő Közép-Európai Zenetörténeti Kutatócsoport gondozásában megjelenő kötet kiindulópontjának is. Az elképzelés, miszerint Kelet és Nyugat között egy sajátos szellemi és intellektuális arculattal rendelkező térség volna az, amit Közép-Európának nevezünk, valamikor az 1980-as években támadt fel újra. Timothy Garton Ash 1986-ban, nagy hatású esszében hívta fel a figyelmet arra, hogy Közép-Európa fogalma három évtizedes, hidegháborús Csipkerózsika-álmából ébredezni kezdett.

A brit történész által hivatkozott cseh, lengyel és magyar szerzők Közép-Európáról szóló fejtegetéseinek születését megelőzően, még 1968-ban tette közzé „A romantika felbomlása: a századvég és a századforduló Közép-Európában” című zenetörténeti tanulmányát Szabolcsi Bence, a Zeneakadémián zajló zenetudományi képzés alapító atyáinak egyike. Írásában Nyugat-, Kelet- és Közép-Európa „szétsugárzó fénykévébe” kötött történelmi hármasságáról beszélt, és hallgatólagosan szembesítette azt a maga jelenének vasfüggöny által nyomatékosított kelet–nyugati dichotómiájával.

A tizenkilenc tanulmányt magában foglaló kötet Szabolcsi Bence felvetését követve, távlati képek és mikrotörténetek révén arra tesz kísérletet, hogy rávilágítson, mik is a sajátosságai a zenei „közép-európaiságnak”. A szerzők között a magyar zenetudomány valamennyi generációja képviselteti magát professor emeritustól doktoranduszig. Az írásokban jelentkező témák, megközelítések és módszertani eszközök sokfélesége arra utal: amikor 1951-ben elindult a zenetudományi képzés Magyarországon, olyan hagyomány született, amely hetven évvel később is él, és amely képes új és lényegi kérdéseket megfogalmazni zenetörténeti múltunkkal kapcsolatban.

Rendező:

Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyár:

A koncertre a belépés díjtalan a terem befogadóképességének határáig.