Operavizsga A Zeneakadémia saját szervezésű programja

A Zeneakadémián megvalósuló operavizsga-produkciók a műfaj olyan ősi, tiszta formáját képesek visszaadni a közönségnek, ahol nincsenek kötöttségek, és csak egyetlen vezérelv van, a játék és a felfedezés öröme. A vizsgaelőadásokon a Zeneakadémia operaénekszakos hallgatói kerülnek reflektorfénybe, akik merészségükkel és frissességükkel évről évre zajos sikereket érnek el. A hagyományoktól eltérően ezúttal nem egyetlen operát állítanak a középpontba, hanem – ahogy azt az alcím is sejteti – különböző női életutakat vesznek górcső alá, az egyes előadásokban továbbá közös vezérfonalként jelenik meg a bűn motívuma. „Mi az a jó és rossz? Mi az a lelki erő és ösztön? Miért van ez így, vagy úgy, és nem másképpen? Miért lehet egy szó, egy lépés, egy tévedés a romlás ajtajának, vagy a menny üdvének kulcsa? Miért van lelkünk és szívünk kiállítva indulattal, szenvedéllyel, miként szoba bútorokkal?!” – mondja Czakó Zsigmond pszichológiai és filozófiai szempontból is korát meghaladó drámájának főszereplője. Az egyetem zeneszerzésszakos hallgatói által zenés alakot öltött mű két érzelmileg szélsőséges női karaktert vonultat fel: a bosszúvágytól fűtött Leonát és a bosszú eszközeként használt Irént. De megjelenik egy középkori monda szereplőjeként Vénusz, a szerelem csábító istennője, majd a tévútra került Violetta is, akit a szerelme apjával való találkozás végzetes döntés felé sodor. Végül egy meghasadt személyiség utazásának lehetünk szemtanúi, aki hét városon keresztül tapasztalja meg a hét főbűnt. „A két Anna közül az egyik üzletasszony, a másik művész; az egyik (Anna I.) eladó, a másik (Anna II.) áru” – írta nőalakjáról a libretto szerzője, Bertolt Brecht.