Szolnoki Szimfonikus Zenekar

Beethoven hegedűre és zenekarra komponált G-dúr és F-dúr románca a mester legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. Bár nem versenyművek, de mint zenekarral kísért szólóhangszeres darabok a koncertek műfajába illeszthetők. A Coriolan-nyitányt Heinrich Joseph von Collin Coriolan c. drámája nyomán írta Beethoven, bemutatója 1807-ben volt a bécsi Lobkowitz-palotában. Caius Martius Coriolanus római tábornok alakja több történetíró elbeszélésben is fennmaradt, nevezetesen hős figurája Shakespeare-t is megihlette. Beethoven feltehetőleg Plutarkhosz életrajzai között találkozott történetével. Collin tragédiája Coriolanus tépelődő monológjainak sorozatából áll, melyben a főhős az önmagával vívott csata elvesztése okán önkezével vet véget életének. A hős bukását vizionáló Beethoven-partitúrák közül a Coriolanus-nyitány a legpesszimistább. A színmű feledésbe merült, de a nyitány önálló zeneműként ma is sokszor elhangzik a világ hangversenytermeiben. A hangverseny záródarabja Beethoven legismertebb, legtöbbet idézett kompozíciója, az 5. („Sors”) szimfónia. A mű sarokkő a 19. századi zenei gondolkodásban: nem csupán megalapozta a következő évszázad zenei ízlését, hanem összefoglalta, esszenciálisan magába sűrítette Haydn és Mozart zenei nyelvezetét.