Liszt szerepe a zongorajátszásban ugyanaz, mint Euklideszé a geometriában.

Alan Walker
Ránki Fülöp és a MÁV Szimfonikus Zenekar

2020. március 5. 19.00-21.30

Nagyterem

Ránki Fülöp és a MÁV Szimfonikus Zenekar

Beethoven-est

Szereplőváltozás

Beethoven: István király, op. 117 – Nyitány
Beethoven: 2. (B-dúr) zongoraverseny, op. 19

SZÜNET

Beethoven: 6. (F-dúr) szimfónia, op. 68 („Pastorale”)

Ránki Fülöp (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Takács-Nagy Gábor

A Beethoven-est nyitószáma a zeneszerzőnek a magyarokhoz fűződő kapcsolatára utal. Ez a kapcsolat egyrészt személyes: a martonvásári Brunswick-család Teréz nevű leányához fűzte; másrészt „szakmai”: Kotzebue, osztrák drámaíró rendelt tőle kísérőzenét Szent István királyról szóló drámájához. Ezzel a művel avatták fel 1812-ben a Pesti Német Színházat, ahol Beethoven jelen is volt. A nyitány zenéjében a korabeli, divatos verbunkos-zene elemeit használja fel, feljegyzéseiben kedvesen ír „a derék bajszos magyarokról”. ▪ A B-dúr zongoraverseny valójában korábban keletkezett, mint a C-dúr koncert, de a zeneműkiadó tévedése miatt fordítva sorszámozták őket. A nagyon fiatalon, 1794–95-ben komponált mű még Haydn hatását mutatja, de felfedezhetjük benne a későbbi Beethoven „oroszlánkörmeit” is. ▪ A Pastorale-szimfónia gyönyörűséges vallomás Beethoven természet-szeretetéről. Egyetlen műve, amelynek kottájába szavakkal beleírta, hogy a zene miről szól. Szinte látjuk a csörgedező patakot és a kis madárkoncertben jól felismerhető egyes madárkák éneke. A lényeg azonban az, hogy ez a mű mégsem a természet ábrázolásáról szól, hanem az emberről, aki mindezt átéli, aki örül, amikor megérkezik falura, fél a vihartól és hálás annak elmúlta után.
Tisztelt Közönségünk! Várjon Dénes betegsége miatt a koncert közreműködője Ránki Fülöp lesz.

Rendező:

MÁV Szimfonikus Zenekar

Jegyár:

4 500, 5 000, 5 500 Ft