Fokozatosan emelni kell a zeneművészet megértésének, kultiválásának és gyakorlatának színvonalát. Ez a feladat főképp az új Akadémiára hárul.

Liszt Augusz Antalhoz
Az út eleje – Az út vége • 4.2

2019. április 9. 19.30-21.00

Solti terem

Budapesti Tavaszi Fesztivál

Az út eleje – Az út vége • 4.2 A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Capricciók es concertinók

R. Strauss: Szextett a Capriccio című operából
Pusker Júlia, Osztrosits Éva (hegedű), Tornyai Péter, Konrád György (brácsa), Varga István, Virág Mátyás (cselló)
Ligeti: Két capriccio
Demény Balázs (zongora)
Haydn: 35. (A-dúr) zongoratrió, Hob. XV:35
Pintér Dávid (hegedű), Déri György (cselló), Hámos Júlia (zongora)

SZÜNET

Stravinsky: Concertino
Classicus Quartet: Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
Haydn: G-dúr capriccio, Hob. XVII:1
Csabay Domonkos (zongora)
R. Strauss: Duett-concertino
Sallai Noémi (klarinét), Nagy Dávid Ádám (fagott), Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Ludmány Dénes (brácsa), Domokos Izabella (cselló), Andor Krisztián (zongora), Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)
Hogy egy korai és kései mű között mekkora stiláris távolságot érzünk, az korról korra változhat. A 20. századi mestereknél viszont legtöbbször mégiscsak az az általános tapasztalat, hogy egy ifjúkori zsenge és egy érett kompozíció között semmilyen kapcsolatot nem lehet felfedezni. Ligeti György főiskolai stílusgyakorlatai – mint amilyen például az 1947-es Két capriccio – és érett korszakának bármelyik darabja között például még a szakemberek is csak fáradságos módon képesek párhuzamokra találni. Különös érzés belegondolni, hogy Richard Strauss és Ligeti György a szó legszorosabb értelmében is kortársak voltak. Amikor Ligeti épp akadémiai vizsgadarabjait írta, Strauss utolsó zenekari darabján, a Duett-concertinón dolgozott. A koncerten e kései kompozíció mellett egy másik időskori mű részlete is elhangzik: Strauss utolsó operájának, a Capricciónak az előjátéka.

Rendező:

Budapesti Tavaszi Fesztivál

Jegyár:

1 900 Ft