Arany-dalok A Zeneakadémia saját szervezésű programja

„Kodály Zoltán és Arany János életművének összekapcsolása már-már közhelyszámba megy a szakirodalomban, [...] amint az a megállapítás is, hogy a költő halálának évében, 1882-ben született a zeneszerző. A művészi-emberi alkat rokonságára az első utalást Kodály maga tette meg, amikor későbbi feleségének, Gruber Emmának 1907-ben, berlini tanulmányútja idején írott egyik levelében megállapította: […] Arany János (az én doppelgängerem és előrevetett árnyékom, vagy én neki árnyéka – mindegy.)” – idézi Ittzés Mihály, a Kodály Intézet igazgatója egyik írásában a költő és a zeneszerző találkozását. Ugyanakkor érdekes, hogy csak két Arany-verset zenésített meg Kodály, és más szerzők is ritkán nyúltak a 19. századi szépirodalom legnevesebb alakjának költeményeihez. Éppen ezért az Arany János-emlékév alkalmából a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – az Arany János-emlékév Emlékbizottságának támogatásával – versenyt hirdetett új, a költő és író munkáinak felhasználásával készülő zeneművek alkotói számára. Ezen a gálakoncerten a győztes és a helyezett művek kihirdetésére is sor kerül.