Bartók Világverseny és Fesztivál – kamarazenekari döntő A Zeneakadémia saját szervezésű programja

A hat legjobb versenyző jut be a Bartók Világverseny és Fesztivál kamarazenekari döntőjébe, amelynek versenyprogramja kizárólag Mozart-hegedűversenyeket tartalmaz. Mozart központi helyet foglalt el Bartók zenei univerzumában. Instruktív kiadásban adta közre Mozart szonátáinak kottáját, s előadóként is rendszeresen foglalkozott vele: szólódarabokat éppúgy játszott, mint kamaraműveket vagy concertókat, s nem véletlen, hogy legendás, 1940-es búcsúkoncertjén éppen Mozart kétzongorás versenyműve volt az egyik műsorszám, amelyet feleségével, Pásztory Dittával közösen adott elő. „Bartók révén egy teljesen új Mozartot ismertünk meg, az igazit – írta Bartók egyik növendéke, Székely Júlia –, kemény, majdhogynem kopogós forték, pianók, amelyek nem kifinomultak voltak, hanem egységes hangon szólaltak meg, világos, zárt formai tagolás. Semmi modorosság, semmi teátrális megjátszás, semmi virtuóz magamutogatás.” Bartók Mozart-képe persze nem feltétlenül kell hogy befolyásolja a versenyzőket, az azonban biztos, hogy a Mozart-hegedűversenyek világa a hangszer repertoárjának talán legérzékenyebb rétegét képviseli: aki egy versenyen nem vérzik el ezeken a műveken, az sokra hivatott a muzsikuspályán.