Budapesti Fesztiválzenekar A Zeneakadémia saját szervezésű programja

A német–japán származású, világhírű barokk hegedűs, Midori Seiler ezúttal német barokk mesterek műveiből állította össze műsorát. Bach négy zenekari szvitje közül talán a legnépszerűbb a h-moll szvit. A zenetudósok feltételezése szerint eredetileg a-moll hangnemű volt és vonószenekar szólaltatta meg – a Bach-tudós Werner Breig ezt a változatot rekonstruálta. A két hegedűre írott d-moll versenymű Bach és a lipcsei Collegium Musicum hangversenyein, a Café Zimmermannban szólalt meg. Mennyei szépségű lassú tételét Bach 19. századi életrajzírója, Spitta „ének-igazgyöngynek” nevezte. Georg Philipp Telemanntól a La Bizarre című szvit és a két violettára írott G-dúr concerto hangzik el. A violetta a brácsa és a gamba közötti méretű hangszer volt, de kikopott a gyakorlatból, ezért a művet brácsán szokták előadni. Händel 1708-ban három hónapot töltött Nápolyban. Ebben az időszakban született a hangverseny záródarabjaként elhangzó szopránkantáta, amelynek szövege a megözvegyült Julia Agrippina császárnő (i. sz. 15–59.) fiktív monológja, röviddel meggyilkolása előtt.