Nemzeti Filharmonikus Zenekar A Zeneakadémia saját szervezésű programja

A 19. század első felében kibontakozott romantika két vezéregyéniségének remekművei szólalnak meg az este folyamán. Schumann szimfóniája különös alkotás: négy tétele valójában egyetlen koherens kompozíció, a témák bámulatos transzformációival, maga a zeneszerző is szimfonikus fantáziának nevezte a lírai és erőteljes képekben egyaránt gazdag művet. Ráadásul keletkezésének körülményei is kifürkészhetetlenek: valójában elsőnek tervezte négy szimfóniája között, a későbbi átdolgozás miatt mégis az utolsó lett a sorban. Emiatt stílusa is eklektikus a schumanni életművön belül: a dalok spontaneitása és költőisége keveredik a súlyosabb, veretesebb zenei megfogalmazásokkal. Hamar Zsolt a zeneszerzés és karmester szakot egyaránt elvégezte a Zeneakadémián; az ötven felé közeledő magyar karmester-nemzedék egyik kimagasló művésze ő, aki Európa-szerte rendszeresen vezényel, 2012 óta a Wiesbadeni Állami Színház zeneigazgatója. A műsor második részében Mendelssohn 1831-ben komponált, majd később átdolgozott, nagy hatású, fantasztikus világot vizionáló kantátáját hallhatjuk. Goethe verse a Harz-hegységben pogány szertartásukra gyülekező druidák és a keresztények összetűzését jeleníti meg rendkívül láttató erővel, de a költemény színeit, karaktereit, feszültségét Mendelssohn zseniális zenéje még tovább fokozza.