A képzés az Akadémián igen nehéz, időnként igen kemény volt: aki végigcsinálta, igazi zenészként került ki onnan.

Solti György

2016. július 24. 12.00-13.00

Solti terem

Fesztiválakadémia

In memoriam Hubay Jenő – matinékoncert A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Brahms
1. (g-moll) zongoranégyes, op. 25 – 1.tétel

Mozart
1. (g-moll) zongoranégyes, K. 478

Dvořák
12. (F-dúr) vonósnégyes, op. 96 („Amerikai”)

Schubert
A-dúr („Pisztráng”) zongoraötös, D. 667

Brahms
f-moll zongoraötös, op. 34

-;-Kelemen Barnabás (hegedű); Jing Yang, Maxim Rysanov (brácsa); Kokas Dóra, Fenyő László, Rohmann Ditta (cselló) valamint Fesztiválakadémia tanítványaik

A fesztivál zárónapjának délidei hangversenye a nagy hegedűsnek és pedagógusnak, Hubay Jenőnek állít emléket. A Hubay-iskolából olyan jeles növendékek kerültek ki, mint Geyer Stefi, Vecsey Ferenc vagy Szigeti József, de tanításának hatása még ma is tart és meghatározó a magyar hegedűoktatásban. A mostani koncert tulajdonképpen a kamarairodalom egyfajta „best of” válogatása lesz. Brahms 1861-ben befejezett és Clara Schumann által Hamburgban bemutatott g-moll zongoranégyese a szerző egyik leggyakrabban játszott zongorás kamarazenéje, amelynek főképp cigányos fináléja vált ismertté, de komor, szigorú felépítésű első tétele is népszerű lett, különösen kvázi szimfonikus hangzása, valamint motivikus fejlesztése miatt. Nem véletlen, hogy Schönberg zenekari hangszerelést készített a műből.Maradva a hangnemnél és az apparátusnál, Mozart K. 478-as g-moll zongoranégyese is elhangzik, az a mű, amit az első fontosabb darabnak tartanak erre a felállásra. Egy 1788-as kritikából tudjuk, hogy ha amatőrök játsszák, akkor „mindenki ásít az unalomtól”, de ettől ezúttal nem kell tartanunk.Amint azt ragadványneve is sejteti, Dvořák op. 96-os F-dúr vonósnégyesét az Egyesült Államokban írta 1893-ban, nem sokkal az Újvilág szimfónia után. A festői Spillville cseh közösségében komponálta, szándéka szerint valami „nagyon dallamosat és őszintét, a kedves Haydn papát szem előtt tartva”.A-dúr zongoraötösét Schubert 1819-ben írta, de érdekes módon a ma oly népszerű mű kottáját csak a szerző halála utáni évben adták ki. Más zongoraötösöktől eltérően itt a zongorát nem vonósnégyes kíséri, hanem a második hegedű helyett bőgő hallható benne. A Pisztrángötös címet az utolsó tételnek köszönheti, amelyben Schubert korábbi dalát, a Pisztrángot dolgozza fel variációs formában.A koncert a romantika másik nagy zongoraötösével, Brahms f-moll kvintettjével fejeződik be, amely eredetileg vonósötös lett volna, majd kétzongorás szonáta lett belőle (ebben a formájában ma is létezik), és csak utána készült el a zongoraötös változat 1864-ben.

Jegyár:

2 000 Ft