A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.

Liszt Augusz Antalnak

2016. július 23. 12.00-13.00

Solti terem

Fesztiválakadémia

In memoriam Kovács Dénes – matinékoncert A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Brahms
2. (G-dúr) vonósszextett, op. 36

Haydn
B-dúr vonósnégyes, op. 64/3 (Hob.III:67)

Haydn
G-dúr vonósnégyes, op. 64/4 (Hob.III:66)

Dvořák
A-dúr zongoraötös, op. 81

Csajkovszkij
d-moll („Firenzei emlék”) szextett ), op. 70. – 1. tétel

Mendelssohn
1. (d-moll) zongoratrió, op. 49 – 3. tétel

-;-Alina Ibragimova, Vilde Frang (hegedű); James Boyd (brácsa); Nicolas Altstaedt (cselló); José Gallardo ( zongora) valamint Fesztiválakadémia tanítványaik

Mondhatni az „in memoriamok” „in memoriamja” ez a matiné, hiszen Kovács Dénes, a 2005-ben elhunyt Kossuth-díjas hegedűművész, a Zeneakadémia egykori főigazgatója, majd rektora volt az, aki annak idején a korábbi nagy hegedűsök emlékére hirdetett versenyeket. A Baden-Badenhez közeli Lichtental Brahms egyik kedvenc helye volt (tegyük hozzá, Schumann-nak is), ahol G-dúr vonósszextettjét írta. A két hegedűre, két brácsára és két csellóra írt mű érdekes módon Bostonban hangzott el először 1866-ban. Karl Geiringer zenetörténész szerint Brahms a darabban egy női nevet rejtett el: Agathe von Sieboldét, akiért megszállottan rajongott ezidőtájt (az első tételben találhatók az „a-g-a-h-e” hangok). Újszerű harmóniák, erős dallami kontrasztok jellemzik a művet.A szextett után a már előző nap megkezdett Haydn-sorozatot, az op. 64-es Tost-kvartetteket folytatjuk: ezúttal a harmadik, B-dúr vonósnégyest, amely főleg szélső tételeinek nekiindulásaival és megtorpanásaival, egyszóval humorával hódít, valamint a negyedik, G-dúr kvartettet, amelyet emlékezetessé tesz többek között a menüett pengetett kísérete, valamint a finálé kontrapunktikus szakasza. Dvořák 1887-es A-dúr zongoraötösét a kvintett-irodalomban nyugodt szívvel Schubert, Schumann, Brahms és Sosztakovics azonos felállású művei közé sorolhatjuk, a darabot igazán egyedivé teszik a cseh népzenére emlékeztető, de konkrét népi dallamot fel nem használó dalszerű és táncos elemek.A szextett műfajához visszatérve Csajkovszkij népszerű d-moll hangnemű darabjának, az 1890-ben a Szentpétervári Kamarazenei Társaság számára írott Firenzei emléknek viharos, szenvedélyes első tételét hallhatjuk, amely mű egyik témáját olaszországi látogatása alkalmával vázolta fel a komponista. Mintegy ötven évvel korábban jelent meg Mendelssohn d-moll zongorástriójának a kottája: a darab a szerző legnépszerűbb kamaraműve lett az Oktett mellett, Schumann pedig kritikájában Mendelssohnt a tizenkilencedik század Mozartjaként emlegette

Jegyár:

2 000 Ft