Zene és rajz A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Az iskolások között vannak matekosok, vannak magyarosok, vannak „föcisek” vagy éppen „törisek”. A különféle szubkultúrák persze nincsenek zárva egymás előtt, s különösen szabad köztük az átjárás, ha a zenéről van szó. Hiszen a zenének mindenhez van kapcsolódási pontja: a matematikáról éppúgy sok mindent elárul, mint az irodalomról, a földrajzról vagy akár a sportról. A Zeneakadémia ifjúsági programsorozata, vagyis a Liszt-kukacok Akadémiája keretében megvalósuló négy kistermi koncert az utóbbi négy területre merészkedik ki, második alkalommal azt a kérdést járva körül, hogy miként kapcsolódik egymáshoz képzőművészet és zene. Lehet rajzolni a zenével? Hallhatóvá tehető, amit látunk? Miként hatottak a nagy festők a nagy zeneszerzőkre? Meg lehet-e zenésíteni az optikai csalódást? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a felső tagozatos általános iskolásoknak meghirdetett koncert, amelynek közreműködője a Junior Príma-díjas zongoraművész, Lajkó István lesz, a mesélő szerepét pedig a Zeneakadémián nemrégiben végzett Weiszburg Zsuzsanna ölti magára. (A koncert a két évvel ezelőtti, azonos című hangverseny ismétlése.)