Bartók vonósnégyes

A Bartók Vonósnégyest 1957-ben Komlós Péter (1. hegedű), Devich Sándor (2. hegedű), Németh Géza (mélyhegedű) és Mező László (gordonka) alapította. A kvartett megalakulásakor a négy muzsikus közül hárman még a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatói: Komlós 1950 és 1956, Devich 1954 és 1959, Németh 1954 és 1961, Mező 1957 és 1962 között tanul az intézmény falai között.

 

A primárius tanára Bihariné Kádár Klára és Zathureczky Ede, a második hegedűsé Zathureczky Ede és Katona Béla, a brácsás Lukács Pál, a csellista Friss Antal növendéke. A kvartett kezdetben Komlós Vonósnégyes néven működik, 1963-ban veszi fel Bartók Béla nevét. Mesterük az első esztendőkben Weiner Leó; a magyar kamarazene nagy pedagógusának 1960-ban bekövetkezett halála után Mihály András foglalkozik az együttessel.

 

Komlós Péter és Németh Géza az alapítástól napjainkig folyamatosan tagja a Bartók Vonósnégyesnek. Mező László 1960-ban megválik társaitól, helyette Botvay Károly veszi át a csellószólamot: ő 1977-ig játszik a Bartók Kvartettben – ekkor Mező László visszatér. Tagcserék zajlanak le a 2. hegedű pultjánál is: Devich Sándor munkásságában 1981-től kezdve előtérbe kerül a tanítás, a művész a Zeneakadémia tanára lesz, egy évvel később pedig kiválik a vonósnégyesből. Helyébe Bánfalvi Béla lép: ő három esztendőt tölt a kvartettben, utóda 1985-től Hargitai Géza, aki azóta is a Bartók Vonósnégyes tagja. (Botvay 1950 és 1959 között tanult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, mestere Friss Antal és Banda Ede; Bánfalvi Béla 1977-ben szerezte meg diplomáját Szász József osztályában; Hargitai Géza zeneakadémiai professzora Kiss András, Kovács Dénes és Szemjon Sznitkovszkij.)

 

A hazai bemutatkozást követően (2. helyezés a budapesti Nemzetközi Haydn Vonósnégyes-versenyen) első nagy nemzetközi sikerét a Bartók Vonósnégyes 1964-ben aratta, a Liége-i Nemzetközi Kamarazene- és Vonósnégyes-versenyen. A kvartett itt 1. díjat nyert, s ezzel megkezdődtek külföldi hangversenykörútjai. Az együttes hamarosan a nagy nemzetközi fesztiválok visszatérő vendégévé vált: fellépett többek közt Adelaide, Aldeburgh, Ascona, Aix-en-Provence, Edinburgh, Luzern, Menton, a Prágai Tavasz, Spoleto és Velence közönsége előtt. Repertoárja kezdettől gazdag volt, s immár évtizedek óta a teljes kvartettirodalom valamennyi jelentős kompozícióját tartalmazza. Különösen fontos fejezete a Bartók Vonósnégyes munkásságának Beethoven és Bartók összes vonósnégyese, valamint Brahms vonósokat és zongorát foglalkoztató kamarazenéje, kvartettjei, kvintettjei és szextettjei: e három szerző műveiből az együttes a Hungaroton stúdióiban gyűjteményes felvételt készített.

 

Szintén megkülönböztetett figyelemmel fordult és fordul napjainkban is a Bartók Vonósnégyes a kortárs zene, ezen belül a kortárs magyar vonósnégyes-termés népszerűsítése felé: ősbemutatón szólaltatta meg többek közt Bozay Attila, Durkó Zsolt, Láng István, Mihály András, Soproni József, Szokolay Sándor műveit.A Bartók Vonósnégyes évtizedek óta a nemzetközi kvartettjáték élmezőnyének markáns képviselője. Hangversenyeiről és hanglemezfelvételeiről a nemzetközi szaksajtó a legelismerőbb hangnemben számol be, az együttest a század második felének legjelentősebb vonósnégyes-társaságaival: a Juilliard, a Guarneri, az Amadeus, a LaSalle kvartettel azonos rangú kamarazenei műhelyként értékelve. A vonósnégyes egykori és jelenlegi tagjai közül Devich Sándor 1983-ban a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja volt; Botvay Károly a kvartettből való kiválása után a Budapesti Vonósok művészeti vezetője lett – ugyanennek az együttesnek lett koncertmestere Bartók Vonósnégyesbeli tagságát követően Bánfalvi Béla. Mező László és Németh Géza szólistaként is tevékenykedett. A kvartett tagjai közül többen hosszabb ideig különböző zenekarok szólamvezetői illetve koncertmesteri feladatkörét is ellátták, tanítottak és tanítanak a Zeneakadémián. A Bartók Vonósnégyes 1965-ben Liszt-díjat, 1970-ben és 1997-ben Kossuth-díjat kapott, 1981-ben az UNESCO-díj és a Kiváló Művészi cím birtokosa lett, 1986-ban pedig Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjban részesült.

 

Csengery Kristóf