Ujfalussy József

 

Ujfalussy József előadásain, írásain keresztül mindig az emberhez szólt, tapintatosan vezetve rá bennünket, mit is jelent a valóságban a görög filozófusok által is már emlegetett embernevelő szerep, erkölcsi és etikai tartalom, amely a zene kiváltságos tulajdonsága. Műveltségének alapjait a családi otthon, a Debreceni Református Kollégium és a debreceni Városi Zeneiskola légkörében kapta, majd a Debreceni Egyetem klasszika-filológia szakán doktorált Homérosz eposzainak szerkezeti elemzésével (1944). A Zeneakadémián 1946-tól 1949-ig tanult: zeneszerzést Veress Sándornál, karnagyképzést Ferencsik Jánosnál, zenetörténetet Szabolcsi Bencénél és Bartha Dénesnél, népzenét Kodály Zoltánnál hallgatott. 1955 óta már tanárként oktatott a Zeneakadémián zeneesztétikát, zenetörténetet és zeneelméletet.

 

Ujfalussy József 1980-tól 1988-ig a Zeneakadémia rektora volt. Elődeinek kitartó előkészítő munkája folytán az ő rektorsága idején sikerült visszavásárolni a Régi Zeneakadémia (1879–1907) Andrássy út–Vörösmarty utca sarkán álló épületét, ami ez egész intézmény életében minőségi változást jelentett. Az épület ünnepélyes megnyitására Liszt halálának 100. évfordulóján, 1986-ban került sor, ekkor alakult meg a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, amely Liszt egykori otthonának méltó emlékhelye lett, és egyben a magyarországbeli Liszt-kutatás központjává vált. Szintén a megnyitástól kezdve működik az épületben a Zenetörténeti Kutatókönyvtár és a Liszt-hangtár. Ez alkalommal vette kezdetét a Zeneakadémia Tudományos Közleményei című könyvsorozat, amely az intézménnyel egykor kapcsolatban állt nagy személyiségek életművét dolgozza fel kiváló zenetörténészek közreműködésével.

 

Ujfalussy József kiemelkedő szerepet játszott a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének életében is, ahol 1961-től a Bartók Archívum munkatársa, majd Szabolcsi Bencét követve 1973-ban az intézet igazgatója lett. Az ő idejére esett a Zenetudományi Intézetben a magyar zenetörténeti kutatás szervezeti kiépítése. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban levelező, 1985-ben rendes tagjává választotta, 1985-től 1993-ig az Akadémia alelnöke volt. 1995 és 1998 között a Károli Gáspár Református Egyetem rektori tisztét töltötte be. Neves magyar és külföldi társaságok választották elnökükké illetve tagjává, köztük a Magyar Esztétikai Társaság, a Veress Sándor Társaság, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság és az Académie Européenne des Sciences, des Arts et des Lettres (Paris). A debreceni Református Teológiai Akadémia (1990) és a Kossuth Lajos Tudományegyetem (1993) tiszteletbeli doktora. Munkásságát számos hazai és külföldi díjjal ismerték el: Erkel-díj (1961), Kossuth-díj (1966), Apáczai Csere János-díj (1985), Herder-díj (1987), Eötvös József-díj (1999), Kodály Zoltán-díj (2000), Széchenyi díj (2006), Hazám díj (2006).

 

Nemzetközileg is kimagasló tudományos munkássága mellett Ujfalussy József a zenei élet számos fórumán jelen volt: könyvein, írásain, tudományszervező munkásságán és nem utolsósorban rádióelőadásain keresztül tevékenységét, gondolatait nemcsak a muzsikusok, hanem a zeneszeretők széles tábora is ismerte meg. Kutatói alkatára leginkább a zene jelentéstartalmára összpontosító műfaji és szemantikai megközelítés volt jellemző. Mozartról, Beethovenről, Lisztről, Debussyről, Bartókról és Kodályról szóló munkái a kutatás irányadó alapműveivé váltak.

 

„Ujfalussy esztétikájában – az alapműben, a későbbi elemző tanulmányok hosszú és jelentékeny sorában, valamint az esztétika gyakorlati-analitikus alkalmazásának kompendiumában, a nagy Bartók-monográfiában – termékeny, tárgyias arisztotelészi szellem vizsgálja a forma és funkció kapcsolatának kérdéskörét, mégpedig egyre határozottabban és egyre magasabban, a tiszta teória szférájában" – írja Tallián Tibor. Szintén ő fogalmazza meg legpontosabban Ujfalussy József kutatói egyéniségének arculatát: „Kényesen őrzi a gondolkodás, nyelv és a viselkedés logikáját, tisztaságát, elvontságát, világosságát, pallérozottságát, finomságát. Ezek a tulajdonságok avatják Ujfalussy József tudományos munkásságát az úriasság megtestesülésévé."