A képzés az Akadémián igen nehéz, időnként igen kemény volt: aki végigcsinálta, igazi zenészként került ki onnan.

Solti György
Polgár László

Polgár László

Somogyszentpál, 1947. január 1. – Zürich, 2010. szeptember 19.

A nemzetközi hírű basszista Eyssen Irénnél kezdett énekelni tanulni, majd 1972-ben fejezte be Kutrucz Évánál tanulmányait a Zeneakadémián, és attól az évtől kezdve tagja a Magyar Állami Operaháznak. 1978 és 1981 között főtárgyat tanított a Zeneakadémia ének tanszakán. 1971 és 1981 között különböző nemzetközi énekversenyek győztese volt. 1971-ben a Karlovy Vary-i Dvořák-versenyt, 1974-ben a zwickaui Schumann-versenyt, 1975-ben a s'Hertogenbosch-ban rendezett nemzetközi versenyt, 1975-ben a Budapesti Erkel Énekversenyt, 1980-ban a bécsi Wolf-versenyt és 1981-ben Philadelphiában a Pavarotti énekversenyt nyerte meg.
 
Nemzetközi karrierje 1979-ben Hamburgban kezdődött, Mozart Szöktetés a szerájból című operájával, amelyben Ozmint alakította. Egész pályáját a nagy basszusszerepek kísérték. Mozart figurái közül elsősorban A varázsfuvola Sarastrója, amelyet Párizsban Rozsgyensztvenszkij, Salzburgban Levine, a Drottningholm-operában Oestmann vezényletével énekelt. A Titusban Publiót játszotta Salzburgban Riccardo Muti, Bécsben Cambreling zenei irányításával. A Don Giovanniban Leporellót alakította Párizsban Barenboimmal, Nizzában Oestmann-nal.
 
A bel canto mesterei közül Bellini Alvajárójában Rodolfóként szerepelt Londonban, a Covent Gardenban, Madridban és Cataniában. Brüsszelben pedig Lőrinc atyát énekelte az I Capuleti ed i Montecchi című Bellini-operában. Brüsszelben játszotta Don Basiliót is Rossini A sevillai borbélyában. Verdi operái közül a Luisa Miller Walter grófjaként mutatkozott be Brüsszelben (Camberlinggel), a Don Carlos Fülöp királyaként Bordeaux-ban (Plassonnal), az Aida Királyaként Párizsban (szintén Plassonnal). Több helyen énekelte Guardian atyát A végzet hatalmában. Puccini Bohéméletjében Colline-t (Philadelphiában), a Turandotban pedig Timurt (Párizsban) énekelte.
 
Polgár László egyik legnagyobb szerepe Bartók A kékszakállú herceg vára címszerepe. Chicagóban, Athénban, Koppenhágában, Tokióban, Párizsban, Londonban, Lille-ben, Drezdában és Milánóban, a Scalában énekelte olyan partnerekkel, mint Agnes Baltsa, Jessy Norman, Marton Éva és Várady Júlia. A karmesterek között volt Boulez, és Solti György is. 1986 óta rendszeresen énekel Münchenben és Zürichben. 1991 óta a Zürichi Operaház tagja, 1995 óta a Winterthuri Konzervatórium magánének tanára. A Harnoncourt-féle Fidelio CD-felvételen is szerepel, amelyet Grazban készítettek.
 
A budapesti Operaházban 1971-ben mutatkozott be a Rigoletto Sparafuciléjeként. 1973-ban lett a színház magánénekese. A magyar közönség is megismerhette  Ozminként, Sarastroként, Leporellóként; itthon is játszotta Don Basiliót, Fülöp királyt, Gvardian atyát, Fiescót a Simon Boccanegrában, Sparafucilét a Rigolettoban. Láthattuk Colline-ként, Kékszakállúként és minden év Nagypéntekjén Gurnemanzként Wagner Parsifaljában. Rendszeresen énekelt oratóriumokat, dalokat; Hungaroton korongok őrzik hangját Bach-kantátákban, Schubert-dalokban. A fellépések mellett aktívan tanított Zürich-Winterthurban a konzervatóriumban, de amikor itthon szerepelt, szabadidejében a magyar tanítványaival foglalkozott, ingyen. Svájcban az állami tanári fizetését megkapta, de a magántanítványaitól nem fogadott el pénzt, mert az igazi fizetségnek azt tartotta, ha a növendék meg tudta valósítani azt, amit kért tőle. Gyakran nem tudott aludni a fáradtságtól, de zokszó nélkül vállalta, mert tudta, hogy erre született, ezt tudja, és ezt próbálta meg továbbadni.
Az Operaház Örökös tagja, Melis- és Liszt-díjas Érdemes Művész, tevékenységét 1990-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
 
Tóth Anna