Kurtág-ünnep a Zeneakadémián

A jubiláló komponista előtt tisztelgő nagyszabású rendezvénysorozat keretében február 19-én a Zeneakadémián megrendezett születésnapi hangversenyen Keller András vezényletével a Concerto Budapest, a Szent Efrém Férfikar, valamint Pierre-Laurent Aimard és Tamara Stefanovich zongoraművészek, Louise Hopkins csellóművész és ifj. Kurtág György, a zeneszerző fia (elektronika, billentyűs hangszerek) léptek színpadra. A koncert elején kivetítették a Berlini Filharmonikusok videóüzenetét is, amelyben Simon Rattle vezető karmester, a zenészek nevében pedig Tarkövi Gábor, a világhírű zenekar szólótrombitása köszöntötte Kurtág Györgyöt születésnapja alkalmából. Az ünnepi műsoron elhangzott az Üzenetek zenekarra (op. 34), a Double Concerto (op. 27/2), a ...quasi una fantasia... (op. 27/1) és az Új üzenetek zenekarra (op. 34/a) című kompozíciókat, de felcsendült a Zwiegespräch is, amelyet eredetileg Kurtág György és fia, ifj. Kurtág György szerzett vonósnégyesre és szintetizátorra, ez alkalommal pedig Olivier Cuendet zenekari hangszerelésében szólalt meg. Az est zárásaként Kurtág legutolsó zenekari művét hallhatta a közönség, amelyet a Luzerni Fesztivál megrendelésére írt Boulez kilencvenedik születésnapjára. A 2015-ben bemutatott Petite musique solennelle en hommage a Pierre Boulez Magyarországon először volt hallható a Zeneakadémián.
 

A képre kattintva galéria nyílik! (Fotó: Zeneakadémia / Mudra László)

„Kevés zeneszerző mondhatja el magáról, hogy a ház, aminek növendéke, majd később tanára lett, köszöntőt mond neki a kilencvenedik születésnapján. Igen, jól hallották, és nem átvitt értelemben, hanem konkrétan. A Zeneakadémia falai sajátos módon zengtek boldog szülinapot a mesternek” – írta beszámolójában az ORIGO rovatvezetője a különleges koncert kapcsán, az index.hu szerzője pedig úgy fogalmazott: „Kurtág különleges képessége abban van, hogy a zene szépségét a legvegytisztább formájában képes megragadni és lefordítani. Annyira különleges élményt ad, hogy az sem tudja megszakítani, ha éppen beindul a tűzriadó, vagy valaki egy brontoszaurusz eleganciájával beleprüszköl az előadásba.” A hangversenyt követően Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora örökös professzori díszoklevelet ajándékozott az intézmény – és egyben a rektor asszony – egykori tanárának, valamint felkérte, hogy tartson mesterkurzust az intézmény hallgatóinak. A zeneszerző az elismerő szavakat megköszönve úgy fogalmazott: ő csak egy része „egy nagyon hosszú láncnak” ami Bartókkal kezdődött és Weiner Leóval, Mihály Andrással, Simon Alberttel, Dobszay Lászlóval és Kadosa Pállal folytatódott, így azt szeretné, ha az emberek „az egész láncot látnák és nem csak egy szemét néznék”.
 

A képre kattintva galéria nyílik! (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

A Kurtág 90 fesztivál részeként, egy nappal korábban zártkörű sajtóbeszélgetést és kamarahangversenyt rendeztek Kurtág György pályatársai és tanítványai, a hazai és nemzetközi sajtó, illetve a magyar kulturális élet jelentős képviselőinek jelenlétében. A kamaraesten első alkalommal szólalt meg Kurtág készülő első operája, a Beckett-szövegre íródó Fin du Partie prológusa Hillary Summers (ének) és Arnaud Arbet (zongora) előadásában, majd a korát meghazudtolóan energikus szerző rögtönzött mesterkurzust tartott a jelenlévők legnagyobb örömére. Az index.hu számára tudósító Fazekas Gergely Kurtág György rögtönzött színpadra lépése kapcsán úgy fogalmazott: „Nemcsak az volt lenyűgöző, amit mondott: hogy mikor, hol és miért siessen jobban Summers, mikor, hol és miért fogja vissza a tempót, hol énekeljen pianissimo puhasággal, hol legyen erőteljes, hol imitálja a kutyaugatást, hanem elsősorban az, ahogy mondta: az a döbbenetes koncentráció, amelyben nem zavarta sem a színpadon őt körülvevő, géppuskamód kattogtató fotósok hada, sem a teremben helyet foglaló nagyszámú közönség. Kurtág egyszerűen csak dolgozott.”
 

A képre kattintva galéria nyílik! (Fotó: BMC / Marjai Judit)

Az ORIGO beszámolójából az is kiderül, miért Beckett művét választotta Kurtág élete első operájának librettójául. „A szintén ír James Joyce-on keresztül talált rá Beckett műveire, akinek abszurd sorai azóta napi betevőül szolgálnak számára. Emiatt határozta el, hogy semmit nem változtat a szövegen a zenére hivatkozva. ’Ez komoly kihívás, de megéri’ – mondta. Kurtág azonban a klasszikus operahagyománnyal sem akar leszámolni: A játszma vége szerinte abszolút hű lesz Monteverdi és Muszorgszkij szellemiségéhez” – idézi Kurtág szavait az oldal. Az euronews.com videóriportjából pedig azt is megtudhatjuk, hogyan komponál Kurtág György, miként élte meg Hillary Summers a szerzővel közös ősbemutató-próbát, illetve azt is, hogyan vélekedik Kurtág és a Kurtág 90 fesztivál jelentőségéről a zeneakadémiai koncerten vendégként részt vevő Sir Nicholas Kenyon szakíró, a londoni Barbican Centre művészeti igazgatója.
 

A képre kattintva galéria nyílik! (Fotó: BMC / Marjai Judit)

A zeneszerző kilencvenedik születésnapjára időzített Kurtág 90 fesztivál a Müpa, a Zeneakadémia és az Editio Musica Budapest partnerségével, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Budapest Music Center szervezésében valósult meg. A rendezvénysorozattal, illetve a zeneakadémiai koncerttel számos hazai és nemzetközi médium foglalkozott, melyek közül a fenti részletek csak előzetes ízelítőül szolgálnak.

Kurtág György Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, érdemes és kiváló művész, a kortárs zene világszerte ismert személyisége 1926. február 19-én született a ma Románia területén található Lugoson. 1946-ban Budapestre költözött, ahol Kadosa Pál, Weiner Leó, Veress Sándor és Farkas Ferenc voltak a tanárai. 1967-ben Kadosa Pál tanársegédje lett a Zeneakadémián, majd 1968 és 1986 között kamarazene-tanár volt. 1993 és 1995 között Berlinben, utána egy évig Bécsben dolgozott, azóta Párizsban tevékenykedik. A világ egyik legjelentősebb kortárs zeneszerzője, műveit a rendkívüli koncentráció, az eszközök és a forma maximális tömörsége és gazdaságossága jellemzi. Egyik legismertebb alkotása a Játékok zongorára című, négy füzetből álló sorozata. Terjedelmes és mondanivalójában is súlyos műve a Bornemissza Péter mondásai című, zongorára és énekhangra írott kantátája. Számos rangos állami és művészeti díjjal tüntették ki mind Magyarországon, mind külföldön.

MTI/zeneakademia.hu