Az a feladatunk, hogy valódi tehetségeket formáljunk, akikben megvan a mesterré váláshoz szükséges képesség, s ne foglalkozzunk a tehetségtelen középszerrel.

Liszt Giovanni Sgambatinak

Korszakos tanárait köszöntötte a Zeneakadémia

2022. február 22.

Jandó Jenő zongoraművészt 70., Sebő Ferenc népzenészt, muzikológust pedig 75. születésnapja alkalmából ünnepelte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.

A vezetőség részéről Dr. Vigh Andrea rektor, valamint Dr. Kutnyánszky Csaba és Fekete Gyula rektorhelyettesek vettek részt a két köszöntésen, kiegészülve a születésnapos oktatókhoz kötődő muzsikusokkal, oktatókkal.

A Jandó Jenő tiszteletére szervezett házi ünnepségen Dr. Vigh Andrea idézte fel a többek közt Kossuth- és Prima-díjjal is elismert művész-tanár pályafutásának főbb állomásait, kiemelve, hogy még a Zeneakadémia diákjaként – ahol mások mellett Kadosa Páltól tanult – nagy visszhangot kiváltó győzelmet aratott a Magyar Rádió 1973-as zongoraversenyén.

Jandó Jenő 1977-ben a sydney-i Nemzetközi Zongoraversenyen (kamarazene kategóriában) szintén első díjat nyert, és akkor már oktatóként is dolgozott alma materében, azóta pedig diákok újabb és újabb generációinak adja át tudását. A magyar zenei élet egyik legaktívabb résztvevője, turnézott a világ szinte összes kontinensén, neves karmesterekkel dolgozott, több száz felvételével alighanem a magyar lemezpiac legfoglalkoztatottabb zongoraművésze. Koncertjeit és lemezfelvételeit egyaránt dicsérik, amiért hűségesen valósítja meg a zeneszerzők szándékát. Világhírnévre tett szert, mint a standard klasszikus zeneirodalom egyik legkiválóbb előadója, de széles körben ismerik és elismerik Liszt és Bartók műveinek avatott tolmácsolójaként is. Liszt műveiből lemezre játszott egy válogatást a zeneszerző saját hangszerén. 1992-ben a Liszt Társaság Nagydíjával jutalmazták Liszt posztumusz zongoraversenyének felvételéért. Jandó Jenő mindig is rendkívüli érdeklődést mutatott a kamarazene iránt, s annak előadását igen fontosnak tartja.

 

Jandó Jenő köszöntése (fotó: Zeneakadémia/Mudra László)

 

Köszöntésén mások mellett a Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének volt és jelenlegi vezetője, Dráfi Kálmán és Farkas Gábor, az egyetem két korábbi rektora, Falvai Sándor és Lantos István, valamint a Ránki DezsőKlukon Edit zongoraművész-házaspár vett részt, többen közülük személyes, Jandó Jenőhöz kapcsolódó történeteket is felidéztek. Az eseményen minikoncertet adott az ünnepelt egyik tanítványa, a fiatal zongorista generáció már most sokat foglalkoztatott képviselője, Ránki Fülöp.

Az eredetileg építészként végzett és eleinte szakmájában is dolgozó, később a Zeneakadémia zenetudományi szakát elvégző Sebő Ferenc a táncházmozgalom egyik elindítójaként és motorjaként, népzenei kutatóként és előadóművészként vált ismertté. Dr. Vigh Andrea beszédében emlékeztetett arra, hogy néhány év kihagyás után ismét a Zeneakadémia oktatói között üdvözölhetjük őt. A rektor hangsúlyozta: minden ilyen ikonikus muzsikustól többé válik az egész intézmény, nem csak a növendékek.

A köszöntésen ugyancsak személyes történeteket osztott meg a Nemzet Művésze címmel és Kossuth-díjjal is kitüntetett ünnepelt mellett a Népzene Tanszék nemrég kinevezett új vezetője, Bolya Mátyás, illetve Eredics Gábor, a tanszék oktatója, a Vujicsics Együttes alapítója. Az eseményen jelen volt Péteri Lóránt, a Zenetudományi Tanszék vezetője is.

 

Sebő Ferenc köszöntése (fotó: Zeneakadémia/Erdős Dénes)

 

Sebő Ferenc Halmos Bélával, műegyetemi évfolyamtársával alapította meg a Sebő-együttest. Újszerű népzenei feldolgozásaik, rádiós és televíziós szerepléseik hamarosan ismertté tették őket. A Martin Györgynél hallott eredeti népzenei felvételek hatására azonnal bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Céljuk nem csupán a gyűjtemények gyarapítása volt, hanem az, hogy a megismert zenéket eredeti formájukban el is játsszák. Így váltak a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom elindítóivá: e nemzedék jött rá, hogy az értékes anyag átvehető, és tovább éltethető a városi fiatalok körében is.

Sebő Ferenc Tímár Sándor felkérésére lett a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője. Koreográfiák készítése mellett az együttessel megkezdte a néptáncok társastáncszerű tanulmányozását is, ez jelentette a későbbi mozgalom alapjait.

Felvételeken publikálta saját gyűjtéseinek eredményeit – többek közt méhkeréki, bukovinai, moldvai népzenéket –, illetve klasszikus gyűjteményeket – Lajtha László munkáit –, emellett a Zenetudományi Intézetben részt vett például a bartóki gyűjtés sajtó alá rendezésében, továbbá az adatbázis építésében is.

Dolgozott az MTV szerkesztőjeként, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként, valamint első igazgatója volt a Hagyományok Házának.