Kompozícióinak bizonyos jellegzetességei – különösen a zongorára írt művekben – elválaszthatatlanok zongoraművészi lényétől, attól, hogy a komponista eleven előadói gyakorlat számára alkotta műveit; még legelvontabbnak ható zeneszerzői gondolatait is megszólaltatásra szánta.

Dobos Dániel gyümölcsöző hónapokat tudhat maga mögött „Az Év Junior Komolyzenei Alkotója” elismerés és a Bartók Zeneszerzőverseny első díjának elnyerésével. Az ifjú zeneszerző pontosan ismeri „azokat a jótékony határokat”, amelyeken belül maradva szabadon engedheti fantáziáját, és megalkothatja a megfelelő zeneművet.

Elhivatott és kiegyensúlyozott – e két jellemvonás első látásra sugárzik Karosi Júlia jazzénekesnőről. Zenéjét hallgatva egy szempillantás alatt a ’20-as évek New York-i hangulatában találjuk majd magunkat október 19-én a Solti teremben. 

Takács-Nagy Gábor hegedűművész 2001 óta vezényel, ez mára fő tevékenységévé vált. 2007-ben lett a Verbier Fesztivál kamarazenekarának zeneigazgatója, 2011 óta a Manchester Camerata vezetője. A máig nevét viselő világhírű takács kvartettnek 1975-től 1992-ig volt a primáriusa. Pályafutása során olyan legendás művészekkel muzsikált együtt, mint Gidon Kremer, Yehudi Menuhin, Jean-Pierre Rampal, Solti György, Isaac Stern vagy Msztyiszlav Rosztropovics. A fantáziáról és a hangok által mesélt történetekről vall magazinunknak a Liszt-díjas muzsikus.

A budapesti Zeneakadémia nagytermi mennyezetének díszítésében a hat, ólomüvegből és préselt üvegszemekből kialakított felülvilágító látványos szerepet játszik: záró elemei a hosszanti oldalfalak hármas tagolásának, amelyet a földszinti ajtók és az emeleti ablakok határoznak meg.

Szalai Éva zongora-, Karasszon Eszter csellóművész és Staszny Zsófia énekművész „Az ismeretlen Chopin” címmel ad koncertet szeptember 27-én. A lengyel szerző háttérbe szorult kamaraműveiről, illetve a kamarazenélés örömeiről kérdeztük a három ifjú előadóművészt.