Illatozó virág vagy sípok együttese. Évszázadokon átívelő nyelvi utazás után e jelentések mind az orgona szóalakban öltöttek testet. Vajon létezik-e rokonság közöttük, szándékos nyelvújítás vagy a véletlen formálta őket ilyen módon? Az „orgona” szó etimológiáját Dömötör Adrienne nyelvtörténész, nyelvemlékkutató segítségével vizsgáltuk meg.

A nemzetközi együttműködés keretében nyílt festménykiállítás Liszt Ferenc életéről a Zeneakadémia Átriumában. A tárlat 2019. február végéig látogatható.

Schumann zongorás kamaraművei hangzanak el az Összkiadás élőben sorozat hat hangversenyén 2019 tavaszán. Robert Schumann művészete mindig is különlegesen közel állt hozzám – hangsúlyozta Várjon Dénes Liszt-díjas zongoraművész, a rendezvénysorozat művészeti vezetője.

Zathureczkynél, Kodálynál, Weinernél tanult a Zeneakadémián, aztán elhagyta Magyarországot, és egy hollandiai kitérő után – Yehudi Menuhin bíztatására – Londonban telepedett le. A koncertezéstől tizenegy évvel ezelőtt visszavonult, de továbbra is tanít a Királyi Zeneakadémián, és világszerte tart mesterkurzusokat. A 82 éves Pauk György a Kamarazene Tanszék meghívására december elején háromnapos mesterkurzust tartott a Zeneakadémián.

Milyen hangszer az orgona (organon, organum)? Hogyan működik, hogyan néz ki? Ezekre a kérdésekre nem adhatunk rövid választ. Egyrészt nincs egységesen meghatározható mérete vagy alakja: történetéhez éppúgy köthető a víziorgona tucatnyi sípjával, mint a hét billentyűsoros, akár több ezer sípot is magában rejtő, világrekordra is jelölhető hangszer. Másrészt megszólaltatási módja sem egységes, hiszen a billentyűk méretezése is eltérő volt az egyes korokban. Mire az orgona 1907-ben, korának legmodernebb formájában a Zeneakadémia Nagytermébe került, oly mértékben lett mássá, mint amilyen hosszú utat járt be e több mint két évezrednyi idő alatt.

Baráth Emőke, a fiatal, és máris világhírű magyar szoprán, az Il Pomo d’Oro régizene-együttessel kiegészülve ad koncertet a Zeneakadémia Nagytermében, 2019. január 5-én.