A Keller András vezetésével 1987-ben létrejött vonósnégyes – ahogy egy korabeli kritika fogalmazott – „fortissimo robbant be a magyar zenei életbe”. Ugyanebben az évben az egyik szakíró egyenesen így fogalmazott: „nem titok, hogy a nemzetközi elismerést kivívott Takács-kvartett után ők a folytatói a magyar kamarazenélés méltán híres hagyományának.” A Keller Kvartett már a legelső koncerten olyan darabokat tűzött műsorra, mint Beethoven Nagy fúgája vagy Schubert d-moll vonósnégyese, „A halál és lányka”. Bartók zenéje a kezdetektől szerepel a kvartett repertoárján, az együttes 1995-ben a komponista összes vonósnégyesét lemezre vette, a felvétel elnyerte a Német Hanglemezkritikusok Díját. A Keller Vonósnégyes a „Magyar kvartett tradíció” címet viselő koncertsorozat harmadik estjét – miként a bemutatkozó koncertet közel négy évtizede – egy zongoraötössel fejezi be, egykoron Schumann darabjával, ezúttal pedig Brahms f-moll kvintettjével.