Ránki Dezső, Kovács János és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Haydn 1761-ben, huszonkilenc éves korában lett az Esterházy hercegi zenekar másodkarmestere. Hallatlanul termékeny és zenetörténeti szempontból jelentős évtizedek előtt állt, mi pedig hajlamosak vagyunk e nevezetes évet a haydni pálya kezdőpontjának tekinteni. Pedig a rendkívül szellemes, sokféle színt és hangvételt felvillantó G-dúr divertimento egy alig húszéves zeneszerző remeklése, csodálatos példája annak, hogy mire volt képes Haydn már majd’ egy évtizeddel a hercegi szolgálat kezdete előtt. E műben valóban az eljövendő korszak szemlélete ragyog fel, egy olyan korszaké, amelynek egyik legragyogóbb ékköve Mozart Jupiter-szimfóniája. Az est szólistája a mozarti életmű egyik legjelentősebb tolmácsolója, Ránki Dezső. Érdekesség, hogy Mozart gazdag zongoraverseny-életművéből az A-dúr koncertet (K. 488) ugyan ritkábban játssza a művész, ám bő négy évtizede, 1985 novemberében épp a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, Kobajasi Kenicsiró vezénylete mellett szólaltatta meg.