Dobozy Borbála és Csalog Gábor kapta idén a Bartók–Pásztory-díjat

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra az adott évben Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész nevét, és adja át az elismerést. A díjat a zongoraművész-zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta alapította végrendeletében, ennek alapján odaítéléséről az egyetem oktatóiból álló kuratórium dönt. A kitüntetést 1984 óta minden esztendőben olyan, kimagasló tevékenységet végző magyar művészek kaphatják meg, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, valamint a bartóki szellemiség megőrzéséhez.

A díjátadón Dr. Farkas Gábor, a Zeneakadémia rektora a kuratórium nevében köszöntőt mondott, felolvasta a végrendelet vonatkozó részét, ezután pedig a laudációk következtek.

Dobozy Borbálát a Kossuth-díjas karnagy és karmester, Kamp Salamon méltatta: mint hangsúlyozta, a díjazott repertoárja magában foglalja a csembalón előadható különböző zenetörténeti korszakok alkotásait, egészen a személyesen neki dedikált kortárs kompozíciókig. Kitért arra is, hogy művészi tevékenységének középpontjában Johann Sebastian Bach életműve áll, lemezre vette a német szerző számos alkotását, interpretációja nyomán pedig utolérhetetlenül finom költőiséggel és melegséggel szólalnak meg a zeneszerző lírai, lassú tételei. „Játékának egyik fő sajátossága a mesterségbeli tudás bravúrjától megszabadult költőiség, amelynek nemcsak tökéletessége, hanem varázsa is van. Mindezek az erények különösen felértékelődnek akkor, amikor a művészet nehézkedése eltolódott a lélek mélységei felől a sima, olykor sivár kivitel, a dologi bravúr felé, amikor mechanizmussá, technikává lett a finomság az árnyalat és az ízlés” – hangsúlyozta. Kamp Salamon hozzátette: Dobozy Borbála kulturális tevékenysége nem csupán a szűken értelmezett zenei közéletre korlátozódik, hanem aktivitása a magyar művészeti élet tágas spektrumára is kiterjed, emellett több évtizede a Zeneakadémia meghatározó, megbecsült és kiváló oktatója, immár professor emeritusa.

Csalog Gábort a Zeneakadémia volt rektora, Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész laudálta, kiemelve: zongoraművészetét immár több évtizede a magyar zenei élet kiemelkedő értékei között tartjuk számon, aki tanulmányait követően széles látókörű, gondolkodó művésszé lett, és akinek magas zenei intellektusához magával ragadóan szuggesztív, minden pillanatban érdekes, ösztönös muzsikus személyiség társul. „Produkcióit – Bachtól korunk zenéjéig – nemcsak meggyőzőnek, de autentikusnak is érezzük, akár Schubertet vagy Beethovent, Schumannt vagy Brahms-ot, Kurtágot vagy Ligetit hallunk tőle. Játékát a hangversenyközönség és a szakma egyaránt magasra értékeli” – tette hozzá. Arról is megemlékezett, hogy Csalog Gábor jelenleg is szoros szakmai kapcsolatot ápol Kurtág Györggyel, a komponista pedig zenei személyiségének kialakulására valószínűleg a legnagyobb hatást gyakorolta. Mint megjegyezte, a díjazott folyamatosan műsorán tartja a fiatalabb magyar zeneszerző generáció műveit is, emellett zeneszerzői munkássága is elismert, továbbá kiváló kamaramuzsikus, ezirányú tanári tevékenysége pedig a Zeneakadémia magasan jegyzett értéke.

Fotó: Csendes Krisztina és Fazekas István

 

PÁLYAKÉPEK

Dobozy Borbála 1976 és 1980 között felsőfokú csembalótanulmányait a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán kezdte, majd a prágai Zeneakadémián folytatta, ahol kitüntetéssel diplomázott. A következő években a historikus előadói gyakorlatot tanulmányozta: először a salzburgi Mozarteumban Liselotte Brändle, Nikolaus Harnoncourt és Johann Sonnleitner irányításával. Itt szerezte meg második diplomáját, ugyancsak kitüntetéssel. Ezután még egy évig tanult a zürichi Zeneakadémián Johann Sonnleitner tanítványaként. Pályájának meghatározó eseménye, hogy 1983-ban díjat nyert a belgiumi Brugge-ben rendezett, legrangosabbnak számító nemzetközi csembalóversenyen. Kurzusokat tartott Európa-szerte, a világ számos országában koncertezett, rádió-, TV- és lemezfelvételeket készített. A Magyar Bach Társaság alapító tagja, 2019 óta pedig a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának rendes tagja. 1993-ban az ő irányítása alatt jött létre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szegedi Tagozatán a csembaló főtanszak, ahol az első években tanított, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneakadémia professor emeritusa. Elismerései között van a Liszt-díj és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje.

Csalog Gábor 1972-től a Zeneakadémián a Különleges Tehetségek Osztályának tanulója volt, majd a zongora tanszak hallgatója, mások mellett Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Kurtág György, Kadosa Pál és Schiff András növendékeként. 1983-tól négy éven át az Indianai Egyetemen tanult Sebők Györgynél, akinek két évig asszisztense is volt. 1987-től a Bartók Konzervatóriumban, 2005-től pedig a Zeneakadémián tanít, jelenleg habilitált egyetemi tanárként. 1993-tól a Könemann Music Chopin Urtext-összkiadásának közreadója. Számos magyar zeneszerzővel alakult ki munkakapcsolata, amelyet több bemutató és neki ajánlott mű is jelez. 1980 óta dolgozik együtt Kurtág Györggyel, akinek azóta autentikus előadójává vált. Az ezredfordulótól kezdve fontos szerepet vállalt Ligeti György zongoraműveinek magyarországi bemutatásában is, akivel szintén fontos munkakapcsolatba került. Liszt-díjjal kitüntetett, nemzetközi szinten keresett előadóművész, Európa több országában és az USA-ban is fellépett már, valamint számos lemezt készített.

Az ünnepélyes díjátadót megelőzően koszorút helyezett el a Farkasréti temetőben, Bartók Béla síremlékénél a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem több vezetője és az elismerésről döntő kuratórium tagjai, valamint a zenei élet néhány jelentős alakja, köztük a HUN-REN Zenetudományi Intézet, a Bartók Emlékház, a Bartók Rádió és az Editio Musica Budapest munkatársai.